Az ENSZ-nek le kellett állítania hétfőn humanitárius műveleteit a Gázai övezetben egy újabb izraeli kiürítési parancs miatt; és ez azt jelenti, hogy jelenleg az övezetben már sehol nem tudnak dolgozni – jelezte egy meg nem nevezett magas rangú ENSZ-tisztviselő New Yorkban.
Az izraeli hadsereg kedden légicsapással megölte a palesztin Hamász katonai szárnyának helyi parancsnokát és az Al-Aksza Mártírjainak Brigádjai nevű palesztin katonai szervezet helyi vezetőjét Ciszjordániában.
Az Egyesült Államok figyelmeztette Izraelt, hogy a Palesztin Hatóság összeomlása súlyos biztonsági fenyegetést jelentene. - közölte a Times of Israel.
A héten 145-re emelkedett azon ENSZ-tagállamok száma, amelyek elismerik Palesztinát, mint önálló államot. A palesztin államiság kérdése a 20. század óta foglalkoztatja a világot, a tavaly október óta tartó izraeli-palesztin konfliktus azonban új löketet adott a függetlenségi törekvéseknek. De milyen problémákkal is kell szembenéznie a palesztin nacionalizmusnak és miért okoz az államiság kérdése fejtörést a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó szakértőknek? Nézzük.
Spanyolország hivatalosan elismerte az önálló palesztin államot a kormány keddi ülésén elfogadott döntésével Madridban
Az ENSZ Közgyűlés határozatban szólította fel a Biztonsági Tanácsot pénteken, hogy vizsgálja felül korábbi elutasító döntését a palesztin állam elismeréséről, és tegye lehetővé, hogy Palesztina az ENSZ 194. tagállama legyen.
A Hamász palesztin terrorszervezet hajlandó letenni a fegyvert és hagyományos politikai párttá alakulni, ha megvalósul a kétállami megoldás - jelentette ki a szervezet egyik legmagasabb rangú politikai tisztségviselője az AP amerikai hírügynökségnek.
A Mahmúd Abbász palesztin elnök által március elején kinevezett új miniszterelnök, Mohammad Musztafa megalakította csütörtökön kormányát, a külügyminiszteri tárcát magához vonta, és a diplomácia fejeként azonnali tűzszünetet követelt a Gázai övezeti háborúban, valamint az izraeli hadsereg kivonását.
Hétfőn érkezett a hír, amely szerint lemondott a Palesztin Nemzeti Hatóság kormánya a gázai események miatt. De pontosan milyen feladatokat lát el a kétes megítélésű szervezet, és mit jelent a kormány feloszlatása Gázára, illetve az Izraelben élő palesztinokra nézve? Nézzük.
A gázai övezeti helyzet miatt lemondott a palesztin kormány - jelentette be hétfőn Rámalláhban Mohamed Stajje palesztin miniszterelnök.
Az Egyesült Államok "semmilyen körülmények között nem fogja engedni, hogy palesztinokat kényszerrel telepítsenek ki a Gázai övezetből vagy Ciszjordániából, illetve ostrom alá vegyék a Gázai övezetet vagy megváltoztassák a határait" - jelentette ki az amerikai alelnök szombaton Dubajban a Fehér Ház közleménye szerint.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A mai műsorban egy témánk volt, ez pedig az izraeli helyzet. Az október 7-i, az izraeli társadalmat sokkoló terroristatámadásra adott izraeli válaszcsapások továbbra is folynak, ugyanakkor egyre egyértelműbb, hogy az évtizedes status quo megbukott. Sokan az ötven évvel ezelőtti 1973-as háborúhoz és az azt követő folyamatokhoz hasonlítják a jelenlegi helyzetet, de a párhuzam egyáltalán nem biztos, hogy jó, az pedig óriási kérdés, hogy mi jöhet Gázában a Hamász után, és mi lesz a Gázába elhurcolt izraeli túszokkal. A témával kapcsolatban Novák Attila történész, a Goldziher Ignác Intézet kutatója, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemi tudományos főmnukatársa volt a vendégünk.
A Palesztin Nemzeti Hatóság a palesztin államiság átfogó rendezésével kész felelősséget vállalni a Gázai övezetért, mondta Mahmúd Abbász palesztin elnök Antony Blinken amerikai külügyminiszternek vasárnapi tárgyalásukon Rámalláhban.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor különleges, nemcsak azért, mert angolul közöltük, hanem mert nemzetközi jogi szempontból jártuk körbe a Hamász és Izrael konfliktusát. Az adásban Mchael L. Grosst, a Haifai Egyetem professzorát kérdeztük egyebek mellett arról, hogy milyen jogi környezet alapján viselhetnek háborút országok és fegyveres csoportok a XXI. században, jár-e a Hamász terroristáinak a nemzetközi jog szerinti harcos státusz, és hogy a palesztin területek izraeli megszállása, valamint blokádja teremthet-e jogi alapot azokra a tettekre, amiket a Hamász október 7-én hajtott végre.
Ami működött 15 évig a palesztin-izraeli viszonyban, az most szombaton hirtelen eltört. Bár hihette Izrael mérsékeltebbnek a Hamászt, azok mindig elmondták, hogy a kiirtására törekszenek. Ezzel együtt, még ha meg is szűnik a Hamász, kérdés, hogy mi jön utána, s bár a terrorszervezet felszámolására lehet, hogy van katonai megoldás, az izraeli-palesztin konfliktus rendezésére nincs – egyebek mellett erről beszélt a Portfolio-nak adott interjújában Itzchak Weismann izraeli történész, az iszlám tanulmányok docense, a Haifai Egyetem Zsidó-Arab Központjának korábbi igazgatója. A szakembert a Hamász történelméről, ideológiájáról és arról is kérdeztük: ha a szervezet az elmúlt években látszólag mérsékeltebb lett, hogy fér a képbe az október 7-i, sokkoló terrortámadás?
Az Európai Unió intézményrendszerén belül komoly vitát indított az Izrael és a Hamász közötti konfliktus eszkalálódására adott válasz: hétfőn Várhelyi Olivér, az EU bővítési biztosa bejelentette, hogy az Európai Bizottság felfüggeszti a Palesztin Hatóságnak nyújtott 691 millió eurós támogatás folyósítását, csakhogy aztán sorra jelezték a tagállamok, hogy nem értenek egyet ezzel a lépéssel. Most már Spanyolország és Franciaország is jelezte, hogy elhatárolódnak a bejelentéstől.
A kis kudarc ellenére optimisták maradnak.
Sikeres túszcserére került sor.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Ukrajna mélyen Oroszországon belül is csapást mérhet.
Begyorsult az emelkedés, majd hamar elfogyott a lendület.
Jócskán rángatják az árfolyamokat a vámpolitikai fejlemények.
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
Alapvetően jó világ jöhet.
